A gyerekkorom eléggé hányatott volt. Az apám piázott, verte anyámat, folytonosan állt a balhé, a kiabálás jutott vacsorának. De egy napon szerencsére megszabadultunk tőle.
Lekopott egy kurvával. A baj, csak az volt, hogy elvitte az egy évvel fiatalabb öcsémet is. Piszkosul hiányzott a kis Tibike. A göndör szőke haja, a maszatos kis pofija, a finom kisbabás illata.
Anyám sem tudott megmaradni egy pasi mellett vagy azok mellette, a lényeg, hogy legalább félévente új apukám volt. Egyik fiatal, magas, a másik pocakos, idősödő figura.
Anyámat viszont ribancnak hívta mindegyik, ebben nagyon is hasonlítottak egymásra.
Rossz volt így élni főleg, hogy folyamatosan magányosnak éreztem magam, és az igazi apám arca az idők folyamán egészen elhalványodott előttem.
Teltek- múltak az évek, és lassan megszoktam a magányt, ami éjjelente körbevett.
Egyszer csak arra mentem haza, hogy egy iszonyúan jó pasi van a konyhánkban. Egy pillanatra nem kaptam levegőt. Magas, és helyes volt, erősnek tűnt, de nem túl izmosnak. Pont az esetem.
Olyan, aki után a lányok sóhajtozva forgolódnak, és ha szól hozzájuk, a legszebb mosolyukat villantják felé. Fogkrémreklám – szerűt.
Amikor belenéztem a kék szemébe megdobbant a szívem, és remegni kezdett a lábam. Láttam, hogy a tekintete végig siklik a farmer sort alól kivillanó csupasz lábszáramon, a combomon.
Majd feljebb kapaszkodott a szeme, a feliratos ujjatlan pólómra, és a két kiemelkedő csúcsra, mivel szép nagy gömbölyű melleim lettek addigra.
– Helló Sandyka én vagyok az Tibi, nem ismersz meg?- Kérdezte tőlem, hitetlenül a fejét rázva, amitől a göndör, angyalhajának loknijai, követték a fejének minden rezdülését.
Csak álltam, és bámultam, a szám tátva maradt, és bár akartam mozdulni, nem ment. Földbe gyökerezett a lábam, és nem működött egy belső szervem sem, mert olyan nagyon meglepődtem.
Lassan a tétova mozdulataim felgyorsultak, és a végén ott csimpaszkodtam, az én édes kis öcsém nyakába. A kicsi persze túlzás, mert az álláig sem értem, szabályosan ráakaszkodtam, mint egy karácsonyi csomag.
Dicsért, erre még emlékszem. Mennyire csinos vagyok, más emlék nem maradt az agyamban a boldogságtól. Csak foszlányok, érzések, érintések tömkelege. A régi és új dolgok egyeztetése, a hitetlenség és az újra hinni akarás.
Amikor közölte, hogy iskola mellett dolgozik, és velünk fog lakni, nem volt nálam boldogabb lény a világon.
Az anyám roskadt alkohol halmazhoz hasonlított, de Tibi jelenléte, még őt is fel tudta vidítani. A napjaim kifényesedtek, mert már nem voltam egyedül. Tibire nagyon sokat gondoltam az iskolában is, ekkor már harmadikos voltam a gimiben.
Éjjel pedig még többet. Az érintésének az emléke, pulzálóvá tette az ereimet, dobogóvá a mellkasomat, szédített rendesen.
Egyik éjjel nem is bírtam aludni, olyan nagyon vágytam rá. Persze közben rájöttem, hogy nem mint testvért kívánom őt látni. A legkívánatosabb férfit jelentette nekem akit valaha is ismertem, azt akartam, hogy megcsókoljon és engem szeressen egyedül, hogy én legyek a csaja. Szóval belezúgtam az öcsémbe.
Kimentem a konyhába, hogy igyak, és amikor a hűtő mellett megfordultam, Tibinek ütköztem egyenesen, mivel már a reflexeim elalvás előtt nem voltak száz százalékosak. Megszédültem az ütközéstől, és majdnem elvágódtam.
Tibi gyors volt, időben elkapott, és magához rántott, hogy ne essem el.
– Még a végén elvetődsz nekem hugi, mint egy krumplis zsák!-nevette el magát, én persze ugyanúgy örültem, főleg az ölelő karjainak, hogy magukhoz szorítanak erősen.
Nem tudom, ekkor kicsit jobban odanyomtam magam a testének. Nem volt rajta semmi, csak egy bokszer, a teste melegen feszült az enyémnek, mert rajtam sem volt semmi egy kis csipkés szélű, fehér pamut felsőn kívül. A fehér tangám csipkéje simán kivillant alóla. Nem is bántam ekkor bevallom, éreztem, ahogy az öcsém teste egyre forrósodik.
Csak egy pillanatra tekintettem fel. Belebámultam az arcába. Egyenesen a kék szemébe, amikben lassan, de biztosan, saját vágyamat láttam megcsillanni.
Végtelennek tűnt a perc, amiben összeforrt az öcsémmel a tekintetem. Aztán egyszerre mozdultak az ajkaink. Egymás felé.
Mielőtt összeértek volna a szánk, csak ennyit suttogtam:
– Nem szabad!
– Nem válaszolta ő is, és egybeforrtunk.
Hogy milyen íze volt az öcsém szájának? Kegyetlenül finom, bár még nem csókolóztam túl sokszor, de olyan érzés volt, mintha a mennyországból csöpögött volna le egy kis manna.
A kezei a fenekemre szorítottak, vadul gyűrögetni kezdték a félgömböket. Ekkor mordult fel először, mint egy félig kölyök, félig felnőtt kis tigris, aki a karmait élezi a vadászat előtt.
Élveztem a dolgot, beleszédültem az egészbe. Minden női sejtem riadót fújt.
Én sem voltam rest, az öcsém hátát simítottam, majd a karját, mert mindenét piszok módon kívántam. Végül oda nyúltam, ahová, a leginkább vágytam. Megfogtam a kőkeményre duzzadt, jó nagy farkát. Ekkor nyögött bele a számba, ekkor lett tűzforró minden, még a levegő is.
-Ahh, csináld baby, nyúlj be az alsómba. Élvezem minden érintésedet, jobb vagy mint egy istennő!-Több se kellett nekem, egy perc múlva már a konyha padlóján az öcsém előtt térdeltem, akinek a combja alá rángattam a bokszerét.
Uhh. Beletemettem az arcom az ágyékába, mint egy éhes ribanc, és nem is voltam azokban a pillanatokban más. Csak egy szuka.
Hozzádörgöltem az arcom, belélegeztem a férfias tiszta illatot. A nyelvem félig kinyúlt a számból és pontosan követte a megduzzadt pénisz vonalát.
Le-fel, oda- vissza, nyalogattam. Enyhén sós-és keserű ízt szült a bőr és a tusfürdő nyomokban fellelhető íze.
A barna hajamba markoltak Tibi ujjai, az arca az enyémet figyelte, a testét a várakozás izgalma feszítette meg. Annyira élveztem a hatalmamat! Amikor belemélyedt a szemem az írisze mélységébe, a nyelvem hegye a farkát ingerelte, kicsiket nyalintva, hogy lássam a szikrákat megvillanni.
– Csináld – kérte suttogva. Rekedten és esdeklőn, mégis akkora erővel bírt, mintha ordított volna.
A szám lassan nyílt ki, és a tesóm makkja, becsúszott.
Tibi nyögdécselt, az ujjai a farka köré fonódtak. Elkezdte mozgatni ütemesen a bőrt, miközben enyhén, de befelé lökte magát a számba.
Az egyik kezem a hátsóját gyűrte, a másik a heréjére fogott. A szám tette a dolgát, a torkomon vágy hangjai törtek fel.
– Hugi, nagyon jó vagy, nagyon ügyeeees! – visszafogottan kiáltott, bár én nem tartottam attól, hogy anyám hazaér tíz óra előtt.Az arcomra élvezett, odaverte az ondóját, villámgyorsnak tűnő mozdulatokkal.Az arcom mindenhol gecis lett, a sperma illata megtöltötte az orrom.
– Most én jövök – néztem felé, miközben az asztalhoz sétáltam, szalvétáért és megtöröltem az arcom. Ha már ott voltam, felültem az asztalra, a lábamat széttettem, és a begörbített mutató ujjam, hívogatva mozdult az öcsém felé.
Megindult felém, a pupillái egy helyre fókuszáltak, oda egyenesen, a csipkével fedett háromszög felé.
