Mind tudjuk, milyenek a férfiak, nem? Csak a szex érdekli őket, ha pedig kedvenc elfoglaltságukról van szó, másra sem vágynak, mint minél nagyobb számú hódításra, folyamatos kalandokra és gyors kielégülésre. Te is ebbe az általánosításba nőttél bele? Vagy épp magad alakítottad ki ezt a sommás véleményt tapasztalataid alapján?
Nem vagy egyedül. A férfiak szexualitásáról, vágyaik természetéről legalább olyan sztereotip módon gondolkodunk, ahogy a nőkéről. Míg a nők romantikusak, és a szexre csak másod- vagy harmadrendű párkapcsolati elemként gondolnak, a férfiak fittyet hánynak a finom érzelmekre és toplistájuk első, második és harmadik helyén is a szex áll. Hiszen folyamatosan átjárja őket a vágy, nemde?
Tényleg ilyen egyszerű lenne? Van valóságalapjuk ezeknek a sztereotípiáknak? A Healthline cikkében összegyűjtötte, melyek azok az alapvető félreértések, amelyek megakadályozzák, hogy jobban értsük a férfiak vágyait, és mi az a néhány apróság, amit viszont kutya kötelességünk tudni a férfiak vágyainak és libidójának működéséről.
Tévhit 1.: A férfiak egész álló nap a szexre gondolnak
Biztos te is hallottad már azt a legendát, hogy egy „átlagos” férfi minden hetedik másodpercben a szexre gondol. Nem kell szexkutatónak lenni ahhoz, hogy egy ilyen dajkamesének ne dőljünk be (jó ég, hiszen akkor gyakorlatilag semmi másra nem tudnak gondolni szegények), mégis évekig makacsul tartotta magát a tévhit. Szerencsére ma már a tudomány is azon van, hogy megcáfolja és elfeledtesse ezt az alaptalan elgondolást. A kutatóknak is feltűnt ugyanis az anomália: a hét másodpercenkénti szexi gondolat napi szinten óriási adag; ha csak 16 órán át van ébren a fentebb már emlegetett átlag férfi, máris 8000 fülledt gondolatot hordott ki lábon, munkahelyén, baráti találkozó vagy meccsnézés közben.
Az egyik, a mítoszt megcáfoló kutatásban 200 főt (nőket és férfiakat vegyesen) kérdeztek arról, hogy naponta hány alkalommal gondolnak a szexre, és már első blikkre is elfogadhatóbb adat jött ki. A kutatás szerint a nők napi 10 alkalommal, a férfiak szűk kétszer gyakrabban, napi 19 alkalommal gondolnak a szexre. Ezekkel a számokkal már együtt lehet élni. Ha pedig hozzávesszük, hogy a nők sokszor kevésbé komfortosak, amikor a szexualitásukról kell beszélniük, és velük kapcsolatban a társadalomnak sem elvárása, hogy folyamatosan a szexen törjék a fejüket, az önbevalláson alapuló vizsgálat számai tovább árnyalódnak. Egyáltalán nincs is olyan nagy különbség a két nem között.
Tévhit 2.: A férfiak sokkal többet maszturbálnak, mint a nők
Mindkét nem tagjai közt vannak olyanok, akik alkalomszerűen vagy rendszeresen maszturbálnak, mint ahogy olyanok is, akik soha, vagy épp az egészségesnek tekinthető mértéken felül nyúlnak magukhoz. A közvélekedés mégis az, hogy míg a férfiak esetében az önkielégítés a napi rutin része, egyfajta alapvető rekreációs tevékenység, a nők közül csak a frivol, szexuálisan túlfűtött karakterek élnek rendszeresen az örömszerzésnek ezzel a formájával.
A kutatások itt is mást mondanak. Egy hatszáz fő bevonásával végzett vizsgálatban eleve nem volt óriási a különbség a két nem között: a férfiak 68,7 míg a nők 48,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szokott maszturbálni. Az adatokat kicsit mélyebben elemző kutatók pedig azt feltételezik, hogy még ennél is kisebb lehet az eltérés. A felmérés másik tanúsága szerint ugyanis a nők nagyobb arányban vélekednek negatívan a maszturbálásról, mint a férfiak. Nos, te bevallanád, hogy rendszeresen csinálsz valamit, amiről a neveltetésed azt mondatja veled, hogy ciki? Ugye, hogy nem? Nagyon valószínű, hogy a női önbevallásban is szerepet játszik ez a faktor, vagyis megint csak kisebb a két nem közti különbség, mint azt gondolni szeretjük.
Tévhit 3.: A férfiak pikk-pakk elélveznek
A férfiak villámörömével kapcsolatban is sok tévhit kering: több helyen olvasni arról, hogy nekik átlag 2-7 percre van szükségük ahhoz, hogy elélvezzenek. Gengsztertempó, nem igaz? Haladóbb szexkutatók azonban óva intenek arról, hogy ilyen sommásan gondolkodjunk. Kiemelik, hogy nőknél és férfiaknál is hasonló lépéseken megy át az emberi test az izgalomtól a kielégülésig, valamint azt is, hogy az egyes szakaszokban eltöltött idő csaknem annyiféle változatosságot mutat, ahány ember van. Ráadásul nagyon nehéz meghatározni, hogy mikor kezdődik a legelső, izgalmi fázis. Ha valakit délelőtt ért egy erős vizuális inger, lehet, hogy egész nap ezt forgatja a fejében, s amikor otthon arra kerül a sor, hogy partnerével kezdjen neki a dolognak, már eleve pár lépéssel előrébb jár az orgazmus felé vezető úton. Szóval lehet, hogy 2 vagy 7 perc, de az is, hogy egyáltalán nem jó helyről számoljuk.
Tévhit 4.: A férfiak nyitottabbak az egyéjszakás kapcsolatokra
„Jaj, én nem szoktam ilyet!” Mondja a viccbéli nő az egyéjszakás kaland után partnerének. Nem véletlen, hogy szabadkozós a sztereotip ábrázolás: a legtöbben úgy gondoljuk, a nők kisebb valószínűséggel mennek be egyéjszakás kapcsolatba, mint a férfiak. Frissebb felmérések viszont arra utalnak, hogy ez nem biztos, hogy így van, vagy ha így lenne is, egyáltalán nem biztos, hogy azért, amiért korábban gondoltuk. Nem a férfiak nagyobb libidója az ok, hanem az, hogy a nőknek nagyobb biztonságérzetre van szükségük ahhoz, hogy egyáltalán eljátsszanak a gondolattal. Nem a szextől ódzkodnak, hanem az a helyzet ijesztő a számukra, hogy egy idegen férfival maradjanak kettesben.
Egy 2015-ös vizsgálatban egy egyetemi kampuszon szimulálták az ismerkedést. Férfiakat és nőket kértek meg arra, hogy az egyetemváros területén leszólított embereket próbálják befűzni egy röpke kalandra. Ebben a kísérletben a kalandra ráállók között szignifikánsan magasabb volt a férfiak aránya, mint a nőké, igen. Amikor azonban egy másik kísérleti helyzetben arról kérdezték az embereket egy-egy fényképet mutatva, hogy mekkora eséllyel mennének bele egyéjszakás kalandba a fotón látható illetővel, az arány már csaknem kiegyenlítődött. Egy olyan helyzetben, amikor nem volt ott a közvetlen eshetősége az idegennel való kettesben maradásnak, a nők sokkal kevésbé emeltek kifogást a kaland ellen. Vagyis megint csak nem arról van szó, hogy a férfiaknak sokkal könnyebben megy érzelmek nélkül, hanem arról, hogy férfiként kevésbé tűnik kockázatosnak egy ilyen helyzet.
Tévhit 5.: A meleg párok életében több a szex, mint a leszbikus kapcsolatokban
Megint egy olyan mítosz, amit igazolni és cáfolni is nagyon nehéz, a meleg és a leszbikus párok szexualitása ugyanis pont olyan változatos és páronként eltérő, mint a heteroszexuális kapcsolatokban élőké. Egy egyedülálló, nagyvárosi meleg férfinak sok kalandban lehet része, ha nyitott rá, de a meleg férfiak is nagyon sokféle kapcsolatban élnek, sokan közülük hosszú, monogám együttélésben. Az sem teljesen egyértelmű, hogy mit értünk gyakoribb szexen: vannak, akik számára csak a behatolásos szex ér, mások számára ugyanilyen intim és legalább ennyire szexnek számít az ölelkezés, csókolózás. Ha utóbbit is beleszámítjuk, már megint nem lesz olyan éles a kontraszt.
Tévhit 6.: A férfiak kevésbé romantikusak, mint a nők
Ez is jellemző, sőt általános vélekedés, de egyre több hozzáértő figyelmeztet, milyen káros az ilyen jellegű általánosítás. Egyrészt azért, mert téves, hiszen két pólust állít szembe egymással, holott a romantikusságunk is nagyon széles skálán mozog. Másrészt az ilyen jellegű előítéletek káros elvárásokká is nőnek. A férfiak jelentős része olyan, a férfiasságával kapcsolatos vélt elvárásoknak akar megfelelni, amelyek hosszú távon egészségkárosító hatásúak lehetnek.
És akkor mi az igazság a férfiak libidójával kapcsolatban?
Felvillantunk néhány tudnivalót!
- A férfivágy és szexuális izgalom kialakulásában két agyi terület és a férfi nemi hormon, a tesztoszteron játssza a legnagyobb szerepet. Érdekesség, hogy az érintett agyi területeknek (a limbikus rendszernek és a nagyagynak) olyan jelentős szerepük van, hogy egy férfi akár egy erotikus álomtól is el tud élvezni.
- A férfivágy és a férfiak szexualitása kapcsán sokat emlegetett tesztoszteron a herékben termelődik, és egy sor testi működésért felelős. A tesztoszteronnak szerepe van a nemi szervek kifejlődésében, a testszőrzet növekedésében, szerepet játszik a csonttömeg és az izomtömeg növelésében, a pubertással járó hangmélyülésben, a spermatermelésben és a vörösvérsejtek reprodukciójában. Az alacsony tesztoszteronszint (bár nem kizárólagos oka) sokszor kapcsolódik össze alacsony libidóval is, és a hormonszint a különböző életszakaszokban, de akár még egy napon belül is ingadozást mutat. A nap elején jellemzően magasabb, mint a nap végén például, ez pedig összefüggésben lehet a libidó napközbeni alakulásával is.
Mi van a libidóval?
A libidó az esetek egy részében az életkor előrehaladtával csökken, máskor viszont valamilyen, a mélyben meghúzódó probléma befolyásolhatja. Olyan férfiak is vannak, akik idős korukban is nagyobb libidóval rendelkeznek. A nem élettani libidócsökkenést többek között az alábbi problémák okozhatják.
- Stressz és depresszió. Ha szorongással, stresszel, depresszív tünetekkel küzdesz, mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulnod, aki segíthet neked abban, hogy ezt a problémát kezelve a libidódat is helyre tudd billenteni.
- Endokrin betegségek. Ezek értelemszerűen érinthetik a férfi nemi hormon termelését is, így pedig hathatnak a libidó alakulására is.
- Alvási apnoé. Ez az alvászavar (és más sok más kórkép) okozhat alacsony tesztoszteronszintet, ami megint csak kedvezőtlenül befolyásolja a libidót.
- Különböző gyógyszerek. Bizonyos antidepresszánsok és antihisztamin-készítmények jelentős befolyással vannak a libidóra. Ha gyógyszereid szedése közben ilyet tapasztalsz, mindenképpen egyeztess orvosoddal, hogy beállíthassa a megfelelő adagolást.
- Magas vérnyomás. Mivel a hipertónia káros hatással van a vérkeringésre, nem meglepő, hogy az erekciós funkciókat és ezzel párhuzamosan a libidót is negatívan befolyásolja.
- Cukorbetegség. Ez szintén a vérkeringésre gyakorolt káros hatás miatt került fel a listára.
